Tetőszigetelés árak 2026
Mennyibe kerül a tetőtéri hő- és páraszigetelés, és mi dönti el, hogy jól fog-e működni?
Gyors áttekintés
Anyag + munkadíj, standard ásványgyapot vagy hasonló szigetelés esetén.
| Tetőfelület | Várható költség |
|---|---|
| 60 m² | 240 000 - 480 000 Ft |
| 100 m² | 400 000 - 800 000 Ft |
| 140 m² | 560 000 - 1 120 000 Ft |
Szarufák között vagy szarufák felett?
Ez a döntés nagyobb hatással van az eredményre, mint a választott anyag márkája, és a legtöbb árajánlat-különbség is innen ered:
| Megoldás | Mikor jön szóba? | Mire figyelj? |
|---|---|---|
| Szarufák között | Belülről is elvégezhető, a fedés bontása nélkül | A szarufa maga hőhíd marad, és a vastagságot a szarufa magassága korlátozza |
| Szarufák felett | Csak fedéscserével egyszerre, kívülről | Összefüggő réteg, nincs hőhíd - de drágább, és megemeli a tetősíkot |
| Kombinált | Ha a szarufa magassága nem elég a kívánt vastagsághoz | A gyakorlatban ez a leggyakoribb felújításnál |
Ha a fedést amúgy is cserélnéd, a szarufa feletti megoldás felára jóval kisebb, mintha külön projektként csinálnád - az állványozás és a fedésbontás ára már ki van fizetve. Lásd: tetőfelújítás árak.
Milyen szigetelőanyagot válassz?
- Ásványgyapot (üveg- vagy kőzetgyapot) – a leggyakoribb; jó ár-érték, nem éghető, szarufák közé jól illeszthető
- PIR/PUR tábla – azonos hőszigetelési értékhez vékonyabb réteg elég, drágább; jellemzően szarufa feletti megoldásnál
- Cellulóz (befújt) – jól kitölti a szabálytalan üregeket, de szakkivitelezést igényel
- Fa rostlemez – a legjobb nyári hővédelem, a legdrágább
A fenti 4000 - 8000 Ft/m²-es sáv standard ásványgyapotra vonatkozik. PIR vagy fa rostlemez esetén számolj a sáv tetejével vagy afölött.
Mekkora vastagság kell?
A gyakorlatban 20-30 cm ásványgyapot az, amivel a mai energetikai elvárások teljesíthetők. A pontos követelmény attól függ, hogy új építésről vagy felújításról van-e szó, és hogy pályázati támogatást veszel-e igénybe - támogatásnál jellemzően külön minimumot írnak elő.
Szarufák közé ennyi gyakran nem fér be: egy 15 cm magas szarufánál a maradék réteget szarufa alatt vagy felett kell pótolni. Ezért dől el a vastagság kérdése együtt az előző pontban tárgyalt megoldással.
A rétegrend fontosabb, mint a vastagság
A tetőszigetelésnél a leggyakoribb hiba nem a kevés szigetelés, hanem a hibás rétegrend. Belülről kifelé: párazáró fólia, szigetelés, majd páraáteresztő alátétfólia, és a fedés alatt szellőző légrés.
- Ha a párazáró réteg sérül vagy hiányzik – a lakásból érkező pára bejut a szigetelésbe
- Ha nincs légrés – a bejutott nedvesség nem tud távozni
- Az eredmény – a szigetelés összeesik és elveszti a hatását, a faszerkezet pedig károsodik
Ez a kár évekig rejtve marad, és a végén nem a szigetelést, hanem a tetőszerkezetet kell cserélni. Árajánlatnál érdemes rákérdezni, milyen fóliákkal és milyen légréssel dolgoznak - nem csak a szigetelés vastagságára.
Mikor éri meg külön szigetelni?
- Tetőtér beépítés előtt - lakott tetőtérnél kötelező jellegű költségelem
- Magas fűtési számla - a hőveszteség jelentős része a szigeteletlen tetőn keresztül távozik
- Felújítással egyszerre - ha már bontjuk a fedést, a szigetelés hozzáadása relatíve kis extra költség
Beépítetlen, hideg padlásnál viszont általában nem a tetősíkot, hanem a födémet érdemes szigetelni: lényegesen kisebb felület, olcsóbb kivitelezés, és ugyanazt a fűtési megtakarítást hozza. A tetősík szigetelése ilyenkor fölösleges pénz.
Mitől függ az ár?
- Szigetelés vastagsága - vastagabb réteg = jobb hőszigetelés, magasabb ár
- Tetőfelület mérete - egyenes arányban
- Szarufák közötti vagy feletti kivitelezés - a feletti drágább, de hőhídmentes
- Pára- és légzárás kivitelezése - fontos minőségi tényező, ami az árban is megjelenik
Add meg a tető adatait
A kalkulátor a szigetelést a teljes felújítás vagy önálló tétel részeként is tudja becsülni.
Kalkulátor indítása